A vírus árnyékában az Arizóna Carp Lake tavon
A 2020 év elején indult koronavírus járvány és az ezzel járó korlátozások sem szegte kedvünket, hogy hódoljunk kedvenc hobbinknak, sőt, miután az OT és mindenki gondoskodó nagymamája is külön felhívta erre a figyelmet, nem volt más választásunk: Irány horgászni!
Természetesen szem előtt tartottuk az operatív törzs intelmeit, megfelelő módon gondoskodtunk az egészségünk védelmére szolgáló fertőtlenítő eszközről, így hát nem csak a csalizásra szolgáló locsolók kerültek be a csomagjainkba!!
Túránkra elhívtuk 4 kollégánkat, akik lelkesedéssel és elszántsággal kezdték el a bojlizás alapjait megtanulni. Minden apró mozzanatot az első perctől kezdve igyekeztek magukba szívni és ezzel kezdetét vehette a beavatás.
A túra emlékezetes marad mindannyiunk számára, visszagondolva felejthetetlen is, hiszen nem csak a bográcsozás, csónakból való borulás, rengeteg halfogás, taktikai helyváltoztatás tette emlékezetessé és tanulságossá, de több egyéni rekord is megdőlt ezen a hétvégén.
Attila barátommal 80 órát szántunk erre a túrára, melyet a már jól megszokott „menetrend” szerint kezdtünk meg: táborépítés, az előttünk található terület feltérképezése, majd a megbeszélt taktika után szerelékeinket 85 és 90 méterre helyeztük el változatos, úgynevezett cikk-cakk-ban, hogy ne fedjék egymást. Arra is igyekeztünk figyelmet fordítani, hogy csali választásunk a tó adottságainak és lakóinak, továbbá az időjárási viszonyoknak megfelelő legyen.
Attila a Nikl Baits termékeiből a Kill Krill-t és a 68 fantázia nevű csalikat választotta, én a Salmon Peach mellet tettem le voksot. Rövid időn belül nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a Kill-Krill lesz a „helyre-tétre-befutóra” nyerő csali, hiszen ezen a túrán túlszárnyalt minden képzeletet, mint amire számíthattunk:
A legtöbb kapás sötétedés után indult be, ezzel biztosítva számunkra a jelenlegi tiltás ellenére is, hogy részesei lehessünk az éjszakai buliknak!
Külön öröm volt számomra, hogy a Salmon Peach sem tétlenkedett, hozzá is segített néhány szebb bajuszos példányhoz, de a tapasztalataim azt mutatták, hogy az alkalmazásán még csiszolgatni kell.
A túrán 22 db pontyot és 1 db tokot sikerült horog végre akasztanunk. Az utolsó esténket megelőzően egy kis taktikai változtatásra volt szükségünk, amit az tett indokolttá, hogy a bal oldalunkon ülő barát-kollégánk velünk azonos távolságban lefedett minket, ezért kb. 20 méterrel jobbra tolódtunk, ott nagyjából a parttól 85 méterre egy elég sekély vízben, egy kevéske magból, pelletből és felezett bojlikból álló etetést alakítottunk ki. Szerelékeinket az etetés fölé és mellé húztuk be. A változtatásnak a napkelte hozta meg az eredményét, egy gyönyörű 22+ kilogrammos pikkelyes személyében, ami egyben a túránk Big Fish-ét is jelentette.
A túra tanulsága számunkra, merj változtatni, vállalj be újdonságokat, és ami a legfontosabb: mindig tartsd be a nagymama utasításait, szóval töltsétek a karantént a szabadlevegőn, irány a vízpart, de a szabályokat tartsátok be!
22,25kg 
Köszönjük, Fodor Zoltán